Miklós Werner's Homepage
| Main page |
| Curriculum Vitae |
| Teaching |
| Research |
| Links |
Kísérleti Fizika Gyakorlat I.
Péntek 8:30-10:00, T603 tanteremAz általam vezetett gyakorlaton kiadott házi feladatok:
A tárgykövetelmények, az órán leadott feladatok és megoldásaik, valamint a ZH-eredmények a tantárgy honlapjáról érhetőek el.
A korábbi években feladott ZH-k megtalálhatók a ZH-archívumban.
Minden gyakorlaton kiadásra kerül egy szorgalmi házifeladat, melyek helyes megoldásával pluszpontokat lehet szerezni a ZH pontokhoz. A házi feladatok beadási határideje általában a következő gyakorlat. A félév során aktív órai munkával, ill. házi feladatok beadásával maximum 5%-al növelhető a ZH-kon szerzett eredmény, abban az esetben, ha az elégséges enélkül is meglenne.
1. feladat (beadási határidő a 4. hét gyakorlata (2013.10.04.))
Egy magas torony tetejéről eldobunk egy követ. A vízszintessel mekkora szöget bezáróan dobhatjuk el a követ, ha azt szeretnénk, hogy mozgása során mindvégig távolodjon tőlünk?
2. feladat (beadási határidő a 3. hét gyakorlata (2013.09.26.))
Az f(x) függvénygörbe ívhosszát az sqrt(1+f'(x)^2) függvény integrálásával számíthatjuk ki. Számítsuk ki az alábbi függvénygörbék ívhosszát a [-1,1] intervallumon!sqrt(1-x^2)
ch x
x^2
3. feladat (beadási határidő az 5. hét gyakorlata (2013.10.11.))
Egy szöcske a vízszintes talajról v sebességgel tud elugrani, a vízszintessel tetszőleges szöget bezáróan. A szöcske egy irányba ugrál, azonban két ugrás között a talajon marad t ideig, utána tud újra elugrani. A vízszintessel mekkora szöget bezáróan ugorjon el, ha a lehető legnagyobb vízszintes irányú átlagsebességet szeretné elérni?4. feladat (beadási határidő a 7. hét gyakorlata (2013.10.25.))
Van egy α hajlásszögű mozgatható lejtőnk, rajta egy test. A lejtő és a test között a tapadási súrlódási együttható μ. Mekkora vízszintes gyorsulással gyorsítsuk a lejtőt, ha azt szeretnénk hogy a test elkezdjen felfelé csúszni a lejtőn? Mindig lehetséges ilyen gyorsulást elérni?-5. feladat (beadási határidő a 7. hét gyakorlata (2013.10.25.))
Egy autó eredetileg 20 m/s sebességgel halad, majd felgyorsít 30 m/s sebességre. Mennyivel változott meg a mozgási energiája?
Ugyanezt az autót figyeli egy, az autóval eredetileg egyenlő sebességgel haladó vonat utasa. Ő azt látja, hogy az autó 0 m/s-ról 10 m/s-ra gyorsít. Mennyinek látja ő a mozgási energia megváltozását?
Hogy lehetséges az, hogy különböző eredményt kapunk? Ugyanannyi benzin égett el mindkét rendszerben. Oldjuk fel a paradoxont!6. feladat (beadási határidő a 10. hét gyakorlata (2013.11.15.))
Két m tömegű lemezt rugóval kapcsolunk össze. A rugó tehetetlen hossza l0, a rugóállandó D, a lemezek vastagsága elhanyagolható. A felső lemezre h magasságból ráejtünk egy ugyancsak m tömegű testet, a test tökéletesen rugalmatlanul ütközik a felső lemezzel. Legalább mekkora legyen h, hogy a rugó újra megnyúlván magával rántsa az alsó lemezt? (Bónusz: Mekkora lehet h, hogy a két lemez a mozgás során ne ütközzön össze a mozgás során?)
Homogén, ρ sűrűségű anyagból gömb alakú, R sugarú testet készítünk, melyben egy R/2 sugarú üreg található, ahogy az ábrán is látható. Ezután a testet felfüggesztjük az üreghez legközelebbi pontnál.Mekkora a rendszer tehetetlenségi nyomatéka a felfüggesztési ponton átmenő vízszintes tengelyre?
Hol van a rendszer tömegközéppontja? Mekkora a tehetetlenségi nyomaték a tömegközépponton átmenő vízszintes tengelyre?
Mekkora a rendszer lengésideje, ha a felfüggesztési pont körül kis szögű lengéseket végez?
Vízszintes jégpályán csúszik egy curling-korong, mely a haladó mozgás mellett forog is. A jég és a korong között csúszási súrlódás lép fel, ezért a korong idővel megáll, és a forgás is abbamarad. A haladó mozgás, vagy a forgás áll meg előbb?
Két, azonos M tömegű, R sugarú csigából az ábrán látható csigasort rakjuk össze. A mozgó csigára, ill. a kötél végére is azonos m tömegű testet akasztunk. Mekkora lesz a kötél végére akasztott test gyorsulása? Feltehetjük, hogy a kötél nem csúszik meg a csigákon.
Mekkora félgömb alakú "jégtábla" képes stabilan megtartani egy 300 kg-os jegesmedvét, ha az a tábla körlapjának közepén áll? És ha a szélén áll? Tegyük fel, hogy a medve nem csúszik meg a jégen, és a medve magassága elhanyagolható. A jég sűrűsége 900 kg/m^3, a vízé 1000 kg/m^3.
Ha a medve a jégtábla közepén áll, maximálisan milyen magasan lehet a tömegközéppontja, hogy valóban stabil legyen a rendszer?
Egy biciklikerék küllőjén egy m tömegű gyöngy súrlódásmentesen mozoghat. A gyöngyöt a tengelyhez egy l0 nyújtatlan hosszúságú húzó-nyomó rugóval rögzítjük, melynek direkciós ereje D. Ezután egyenletes szögsebességgel forgatni kezdjük a kereket.
Hol lesz a gyöngyszem egyensúlyi helyzete?
Kitérítve az egyensúlyból, mekkora lesz a kialakuló rezgés frekvenciája?
Mi történik, ha túl gyorsan forgatjuk a kereket?
